Alapszabály

A MAGYAR BIOETIKAI TÁRSASÁG

ALAPSZABÁLYA

a 2017. október 6. napján tartott Közgyűlésen elfogadott és 2018. január 5. napján tartott Közgyűlésen tett módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg

1. ÁLTALÁNOS RÉSZ

1. §

(1) A Társaság neve: Magyar Bioetikai Társaság (a továbbiakban: Társaság).

(2) A Társaság székhelye: 1114 Budapest, Eszék u. 18. II. emelet 12., működési területe Magyarország.

(3) A Társaságnak téglalap- és kör alakú pecsétje van, amelyek tartalmazzák a Társaság nevét, a téglalap alakú a Társaság székhelyét is, a kör alakú az alapítás évét.

2. §

(1) A Társaság céljai és feladatai:

  1. a bioetika és határterületeinek tudományos igényű tanulmányozása, fejlesztése, különös tekintettel a tudományos technikai fejlődésnek az emberrel és környezetével kapcsolatos alapvető etikai kérdéseire;

  2. tudományos szellemű közösség kialakítása és érdekeinek védelme;

  3. a fenti területeken az általános és szakmai ismeretek elmélyítése, képviselete és terjesztése elsősorban előadások, konferenciák, tanfolyamok rendezésével.

(2) A Társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt és nem fogad el.

(3) A Társaság különös figyelmet kíván szentelni az élet tiszteletére és védelmére, az emberi jogok megvalósításának elősegítésére, az orvosi etika gondjaira, a társadalom és a gazdaság etikai kérdéseire, az emberek kölcsönös megbecsülésének alapján az emberi környezet és a természet megőrzésének és fejlesztésének feladataira, – a keresztény hagyomány szellemében, figyelemmel a más eszmei irányzatok szempontjaira is.

3. §

(1) A Társaság a közhasznú szervezetekről szóló 2011. évi CLXXV. Törvény (továbbiakban: Khtv.) szerint közhasznú tevékenységeket folytat. Ezen szolgáltatásaiból a Társaság tagjain kívül is bárki részesülhet. A Társaság szolgáltatásai olyan közfeladatok ellátását is jelentik, amelyek törvény által meghatározott közfeladatok:

1. egészségmegőrzés: a lakosság testi-lelki egészségi állapotának javítása, a jobb életminőség elősegítése, az egészségkárosító környezeti, társadalmi és egyéb hatások elleni fellépés (1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről, 144. § (1)-(2));

2. szociális tevékenység, családsegítés: A családok védelme és a családok jólétének erősítése ( 2011. évi CCXI. tv. a családok védelméről 1. § – 6. §);

3. tudományos tevékenység, kutatás (2004. évi CXXXIV. tv. a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról 5. § (3));

12. emberi és állampolgári jogok védelme: Jogvédelmi feladatok: gyermekek jogai, a jövő nemzedékek érdekei, nemzetiségek jogai, leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogai (Az alapvető jogok biztosának feladatai 2011. évi CXI. tv.).

(2) Céljai megvalósítása érdekében a Társaság maga vagy a (3) bekezdésben jelzett együttműködés keretében elsősorban

  • hiteles szakmai véleményeket, állásfoglalásokat alakít ki, saját kezdeményezésre vagy felkérésre,

  • szakmai érdeklődési területe kérdéseiben segítséget nyújt azon szervezeteknek, akik ilyen kérelemmel fordulnak az Társasághoz,

  • szakmai érdeklődési területe körében rendezvényeket szervez,

  • eseti és folyamatos jellegű oktatást végez,

  • publikálási tevékenységet folytat (pl. kiadja a Magyar Bioetikai Szemlét, stb.),

  • mindezek érdekében nemzetközi kapcsolatokat hoz létre és tart fenn és mint ilyen az Etv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott nemzetközi jellegű szervezetként határozza meg magát.

(3) A Társaság céljai megvalósítása során együttműködik

  • az egészségügyi, etikai, környezetvédelmi társadalmi szervezetekkel,

  • a törvényhozás képviselőivel,

  • a kormánnyal és intézményeivel,

  • az önkormányzatokkal,

  • nemzetközi szervezetekkel,

  • gazdálkodó szervezetekkel,

  • oktatási és kutatási intézményekkel,

  • egyházakkal,

  • a sajtóval.

2. TAGSÁGI VISZONY

4. §

(1) A Társaság tagja lehet minden magyar vagy külföldi állampolgár, aki egyetért az alapszabályban megfogalmazott célkitűzésekkel és vállalja a Társaság tevékenységében való részvételt és minden év június 30-ig az éves tagdíj befizetését. Tagdíjfizetés alól indokolt esetben felmentést adhat az Elnökség.

(2) A tagfelvételről az Elnökség határoz, két tag javaslata alapján. A határozat ellen a Közgyűléshez lehet fellebbezni.

(3) A tagsági viszony megszűnik

  • kilépéssel (amennyiben a tag kilépési szándékát az Elnökséghez írásban bejelenti),

  • törléssel (a tag halálával)

  • a Társaság jogutód nélküli megszűnésével,

  • a tag kizárásával.

(4) A tag kizárásáról az Elnökség határoz, amennyiben a tag magatartásával vagy tevékenységével a Társaság céljainak megvalósulását veszélyezteti. Az Elnökség határozata ellen a Közgyűléshez lehet fellebbezni.

5.§

(1) A Társaság tiszteletbeli tagja lehet mindaz a magyar vagy külföldi elismert szakember, akinek eddigi tevékenysége e minőséget indokolttá teszi és aki hozzájárul a Társaság tevékenységének fejlesztéséhez.

(2) A tiszteletbeli tag címet a Közgyűlés adományozza és annak indokoltságát felülvizsgálhatja.

(3) A tiszteletbeli tagok száma nem haladhatja meg a 4.§-ban meghatározott tagok létszámának egynegyedét.

6.§

(1) Jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, illetőleg magánszemélyek, amennyiben a Társaság céljaival egyetértenek és tevékenységét támogatják, pártoló tagok lehetnek.

(2) A pártoló tagsági jogviszony létesítéséről az Elnökség határoz.

7. §

(1) A 4.§-ban meghatározott tagsági jogviszonnyal rendelkezők jogai:

  • részt vehetnek a Társaság bármely tevékenységében és rendezvényein,

  • részt vehetnek a Társaság közgyűlésén szavazati joggal,

  • megválaszthatják a Társaság testületeit és tisztségviselőit,

  • választhatók a Társaság testületébe vagy tisztségviselőjének,

  • részesednek mindazokból a szolgáltatásokból, melyeket a Társaság biztosít.

 (2) A 4.§-ban meghatározott tagsági jogviszonnyal rendelkezők kötelezettségei:

  • betartják az Alapszabályt,

  • részt vesznek a célok megvalósításában és a feladatok teljesítésében,

  • elősegítik a Társaság testületei és tisztségviselői határozatainak végrehajtását,

  • éves tagsági díjat fizetnek, melyet a Közgyűlés állapít meg.

(3) A tagdíjtizetés egy éves elmulasztása esetén az érintett tagot írásban. email útján vagy ajánlott levélben, 60 napos póthatáridő biztosításával és a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés mellett fel kell hívni az elmaradt tagdíj megfizetésére. Amennyiben az lly módon biztosított póthatáridő is eredménytelenül telt el, a tag a Társaságból kizárható.

(4)A tiszteletbeli és pártoló tagok a Társaság tevékenységét saját eszközeikkel támogatják. A tiszteletbeli tagok tagdíj fizetésére nem kötelezettek. A pártoló tagok által fizetendő működési hozzájárulás mértéke a Társasággal kötött eseti megállapodás függvénye.

 (5) A pártoló és tiszteletbeli tagok jogai és kötelezettségei megegyeznek a jelen szakasz (1) és (2) bekezdésében írt jogokkal és kötelezettségekkel, azzal az eltéréssel, hogy a Közgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt, nem választanak és nem választhatók.

3. A TÁRSASÁG SZERVEZETE

8.§

(1) A Társaság vezető testületei:

  • a Közgyűlés,

  • az Elnökség,

  • a Felügyelő Bizottság.

(2) A Társaság vezető tisztségviselői: az elnök, alelnökök, az elnökség tagjai, a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai.

(3) Az Elnökség tagja az elnök, a két alelnök és hat elnökségi tag.

(4) A Társaság hosszú távú célkitűzéseinek kialakításához és az Elnökség munkájának a támogatására Tanácsadó Testület létrehozását határozhatja el a Közgyűlés.

(5) A Társaság feladatai megvalósítása érdekében az Elnökség ad hoc munkacsoportokat hozhat létre.

9.§

(1) A Közgyűlés a Társaság legfőbb testületi szerve, a tagok összessége.

(2) A Közgyűlés a Társaság működésének valamennyi kérdésében dönthet, valamint a Közgyűlés a határozatok elleni fellebbviteli fórumként szolgál. Más testület vagy valamely tisztségviselő határozatait bármely tag megtámadhatja a Közgyűlés előtt.

(3) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik

  • az Alapszabály elfogadása és módosítása,

  • az Elnökség és a Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása és visszahívása,

  • a Tanácsadó Testület létrehozása, elnökének és tagjainak megválasztása,

  • a Társaság éves programjának elfogadása,

  • az Elnökség éves beszámolójának elfogadása,

  • az éves költségvetés elfogadása, módosítása,

  • az éves gazdasági beszámoló (mérleg) és a közhasznúsági jelentés elfogadása,

  • a Társaság egyéb szabályzatainak elfogadása,

  • tiszteletbeli tagsági cím, illetve más tiszteletbeli címek (Pl. örökös elnök, stb.) adományozása illetve annak visszavonása,

  • megválasztja két évre a Magyar Bioetikai Szemle főszerkesztőjét, illetve ha szükséges, dönt idő előtti visszahívásáról.

  • egyesülés kimondása más társadalmi szervezetekkel,

  • a Társaság szétválásának illetve megszűnésének kimondása,

  • döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az ide vonatkozó jogszabályok vagy az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

(4) A Közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. Összehívásáról az elnök gondoskodik írásban, ajánlott levél vagy elektronikus kézbesítése esetén visszaigazolható elektronikus levél útján. A Közgyűlést össze kell hívni a Felügyelő Bizottság kérésére, vagy a tagok egyharmadának a cél megjelölésével kifejezett írásbeli kérésére. A közgyűlés ülései nem nyilvánosak.

(5) A Közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok több mint fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes az eredetileg szabályszerűen összehívott Közgyűlés napirendi pontjaiban, ha erről a tagokat a közgyűlési meghívóban az időpontról és a helyszínről előre tájékoztatták. Szabályszerűen összehívott az a Közgyűlés, amiről az összes – 4.§-ban meghatározott – tagot a napirend megjelölésével a közgyűlés időpontja előtt legalább egy héttel értesítették, kivéve az elhalasztás esetét.

(6) A Közgyűlés határozatait egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. A jelenlévők szavazatainak háromnegyedes többsége szükséges az Alapszabály elfogadásához és módosításához, valamint a Társaságmegszűnésének kimondásához. A tisztségviselők választása titkos szavazás útján történik. Szavazategyenlőség esetén személyi kérdésekben ismételt szavazást kell elrendelni, amennyiben az is eredménytelen, sorshúzással kell dönteni. Nyílt szavazás esetén szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata dönt.

(7)Az Elnökség egy tag kizárása előtt írásban, tértivevényes postai értesítés keretében értesíti, hogy ellene kizárási eljárást indított. Egyben felkéri, hogy ha szükségesnek ítéli, ezzel kapcsolatos álláspontját az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban, az Elnökségnek címzett levélben fejtse ki. A tag kizárását kimondó elnökségi határozatot Írásba kell foglalni és indokolással ke1l ellátni, az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat. továbbá a jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatást. A kizáró határozatot az érintett taggal írásban, tértivevényes postai értesítés útján kell közölni.

(8) A tag a döntés ellen a Felügyelő Bizottság elnökéhez fellebbezhet. A Felügyelő Bizottság a tagot meghallgatja és javaslatot tesz a Közgyűlés felé. A Közgyűlés a fellebbezésről minősített többséggel dönt.

10.§

(1) Az Elnökség két közgyűlés között a Társaság végrehajtó szerve, amely a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével a Társaságot érintő minden kérdésben dönthet.

(2) Az Elnökség 9 tagú testület, mely a Társaság vezető szerve. Tagjai: a Társaság elnöke, 2 alelnöke, valamint 6 elnökségi tag. Az elnökség megbízatása 4 évre szól. A Közgyűlés az alelnökök közül ügyvezető alelnököt választhat.

(3) Az Elnökség feladatai különösen

  • a Közgyűlés határozatainak végrehajtása,

  • a Közgyűlés üléseinek előkészítése,

  • döntés tagfelvétel és a tag kizárása kérdésében,

  • pártolótagsági jogviszony létesítése,

  • az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elkészítése,

  • az éves költségvetés meghatározása és a Közgyűlés elé való benyújtása,

  • megválasztja a Magyar Bioetikai Szemle Szerkesztő Bizottságának tagjait,

  • legalább évente egyszer beszámoltatja a Magyar Bioetikai Szemle főszerkesztőjét a szerkesztőségben végzett munkáról,

  • javaslatot tesz a Közgyűlésnek a Tanácsadó Testület elnökére és tagjaira,

  • dönt bizottságok vagy szakosztályok alakításáról, megszüntetéséről, megbízza és beszámoltatja azok vezetőit,

  • hazai és külföldi intézményekkel, társaságokkal és más szervezetekkel együttműködési megállapodásokat köt,

  • határozatot hoz, intézkedik vagy állást foglal a Társaság egészét érintő bármely ügyben, amelyet jogszabály vagy az alapszabály nem utal más szerv hatáskörébe.

(4) Az Elnökség szükség szerint, de legalább évente négy alkalommal ülésezik, összehívásáról az elnök gondoskodik írásban, ajánlott levél vagy elektronikus kézbesítése esetén visszaigazolható elektronikus levél útján oly módon, hogy a napirendet az Elnökség tagjainak az ülések előtt legalább egy héttel megküldi. A határozatképességhez az Elnökség tagjai több mint felének jelenléte szükséges. Az Elnökség ülései nyilvánosak, kivéve ha az Elnökség a jelenlévő tagjai egyhangú szavazatával zárt ülést rendel el akkor, ha azt a személyes adatok vagy a személyiségi jogok védelme vagy jogszabály kötelezővé teszi.

(5) Határozatképtelenség esetén az Elnökség megismételt ülése a jelenlévők létszámától függetlenül határozatképes az eredeti elnökségi ülés napirendi pontjaival. Erről az elnökség összehívásakor az érintetteket tájékoztatni kell annak érdekében, hogy az elnökségi ülésről való távolmaradásuk jogkövetkezményét előre láthassák.

(6) Az Elnökség határozatait egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.

(7) Az Elnökség ülésein tanácskozási joggal részt vesz a Magyar Bioetikai Szemle főszerkesztője, a Tanácsadó Testület és a Felügyelő Bizottság elnökei és tagjai.

11.§

Tanácsadó Testület tagjainak személyére az Elnökség tesz javaslatot. A Testület elnökből és 5 tagból áll, működését saját maga szabályozza.

4. A TISZTSÉGVISELŐK

12.§

(1) A Társaság elnöke az Elnökség tagjaként

  • önállóan képviseli a Társaságot,

  • összehívja az Elnökség és a Közgyűlés üléseit,

  • elnököl az Elnökség és a Közgyűlés ülésein,

  • gondoskodik a hozott határozatok végrehajtásáról,

  • gondoskodik a Társaság ülései jegyzőkönyveinek elkészítéséről,

  • gondoskodik a Társaság dolgozóinak alkalmazásáról, meghatározza feladataikat,

  • összeállítja az Elnökség ügyrendjét és azt elfogadásra az Elnökség elé terjeszti,

  • megbízást ad a könyvelés ellátására,

  • munkáltatói jogokat gyakorol a Társaság alkalmazottai felett,

  • ellenőrzi az alapszabály betartását és a Társaság határozatainak végrehajtását,

  • koordinálja a Társaság belső szervezetének munkáját,

  • kötelezettségvállalási és utalványozási joga van a Társaság bankszámlája tekintetében. Akadályoztatása esetén ebben az Ügyrendben meghatározott alelnök helyettesíti.

(2) A Társaság alelnökei, az Elnökség tagjaként az Elnökség által az Ügyrendben meghatározott munkamegosztás szerint segítik az elnök munkáját és szükség szerint helyettesítik az elnököt.

(3) A Társaság örökös és örökös tiszteletbeli elnöke lehet az az elhunyt, volt tag, akit a közgyűlés erre a tisztségre meghatároz. Az örökös és az örökös tiszteletbeli elnökök számáról a Közgyűlés dönt.

(4) A Társaság tiszteletbeli elnöke lehet az az élő személy (különösen a Társaság korábbi elnöke), akit a Közgyűlés erre a tisztségre megválaszt. A tiszteletbeli elnök tanácskozási joggal, de szavazati jog nélkül vehet részt az elnökségi üléseken.

5. A TÁRSASÁG VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA

13.§

(1) A Társaság tartozásaiért saját vagyonával felel.

(2) A Társaság bevételi forrásai:

  • a tagdíjak,

  • a pártoló tagok befizetései,

  • a rendezvények, oktatási tevékenység és publikációk bevételei,

  • támogatások magyar és külföldi szervezetek és személyek részéről.

(3) A Társaság éves költségvetés szerint gazdálkodik, amit a közgyűlés hagy jóvá. A tervszerű gazdálkodásért az elnök felel.

(4) Az utalványozáshoz aláírási jogot kap az elnök, tartós akadályoztatása esetén az Ügyrend szerint meghatalmazott egyik alelnök.

(5) A Társaság vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

(6) A Társaság gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.

(7) A Társaság befektetési tevékenységet nem folytathat, így befektetési szabályzat készítésére vonatkozó kötelezettsége nincs.

(8) A Társaság megszűnése esetén a nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott módon dönt a Társaság meglévő vagyonának sorsáról.

(9) A Társaság tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján (honlapján, folyóiratában) is nyilvánosságra hozza.

(10) A Társaság közhasznú jogállásának esetleges megszűnésekor esedékes köztartozásait rendezi, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéses kötelezettségeit időarányosan teljesíti.

14.§

(1) A Felügyelő Bizottság 3 tagból áll, akiket a Közgyűlés választ. Elnöke és tagjai az Társaságban más tisztséget nem viselhetnek. A Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása négy évre szól.

(2) A Felügyelő Bizottság feladata a Társaság szabályszerű működésének, pénzügyeinek és ügyvitelének ellenőrzése. Ellenőrzéséről évente beszámol a Közgyűlésnek.

(3) A Felügyelő Bizottság a Társaság működésének és gazdálkodásának ellenőrzése során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a Társaság munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a Társaság könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

(4) A Felügyelő Bizottság tagjai az Elnökség ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek, illetve részt vesznek, ha jogszabály így rendelkezik.

(5) A Felügyelő Bizottság köteles az Elnökséget vagy a Közgyűlést értesíteni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy 

  1. A Társaság működése során olyan jogszabálysértés vagy a Társaság érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszűntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az elnökség vagy a közgyűlés döntését teszi szükségessé;

  2. a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

(6) Az Elnökséget vagy a Közgyűlést a Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított 30 napon belül – össze kell hívni.

(7) Ha az arra jogosultak a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszik meg, a Felügyelő Bizottság elnöke köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

(8) A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. A Felügyelő Bizottság működésére egyebekben az Elnökség működésének szabályai irányadók.

(9) A Felügyelő Bizottság ülését annak elnöke hívja össze írásban, ajánlott levél vagy elektronikus kézbesítése esetén visszaigazolható elektronikus levél útján.

6. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK

15.§

(1) A döntéshozó szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 8:1 § (1) 1. pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

  1. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

  2. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a Társaság cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Társaság által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

(2) Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy aki

  1. döntéshozó szerv elnöke vagy tagja,

  2. a Társasággal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

  3. a Társaság cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást, illetve

  4. az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

(3) A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

(4) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

7. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

16.§

(1) Az elnök a Társaság vezető szervei döntéseiről olyan nyilvántartást vezet (Határozatok Tára), amelyből a vezető szerv döntéseinek tartalma, időpontja, hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható.

(2) Az elnökgondoskod ik az egyes személyeket érintő döntések ajánlott postai küldeményben történő közléséről, illetve a Társaság összes tagját vagy a tagok nagyobb csoportját érintő döntéseknek a Társaság folyóiratában történő közléséről, nyilvánosságra hozataláról.

(3) A Társaság működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba – különös tekintettel a közhasznúsági jelentésre – előzetes, az elnökhöz intézett írásbeli kérelem alapján bárki betekinthet, azokról saját költségén másolatot készíthet.

(4) A Társaság működéséről, szolgáltatásai igénybevétele módjáról, beszámolói közléséről az Elnökség a Társaság időszaki kiadványában és honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot.

(5) A Társaság az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készít.

(6) A közhasznúsági jelentés tartalmazza:

  1. a számviteli beszámolót,

  2. a költségvetési támogatás felhasználását,

  3. a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,

  4. a cél szerinti juttatások kimutatását,

  5. a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét,

  6. a Társaság vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét,

  7. a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

(7) A Társaság éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.

17.§

Az Alapszabály által nem szabályozott kérdésekben az 2011. évi CLXXV. törvény és a 2013. évi V. törvény rendelkezései az irányadók.

18.§

A módosított Alapszabály a közgyűlés általi elfogadásának napján lép hatályba.

Az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az Alapszabály-módosítások alapján hatályos artalomnak.

Budapest, 2018. január 05..

………………………………. elnök alelnök

……………………………….. alelnök

Tanú:

Lakcíme:

Személyi igazolvány száma:

Tanú:

Lakcíme:

Személyi igazolvány száma: